Tisztelt Olvasó!
A kék betűs rész a vízművek honlapján található. Eddig még soha nem gondolkodtam el rajta.
És ön?
Budapest Európa egyik legjobb minőségű ivóvízével büszkélkedhet. A Fővárosi Vízművek felelőssége nem kisebb, mint hogy 2 milliónál több budapesti és környéki lakost lásson el nap mint nap egészséges ivóvízzel. A tiszta, jó minőségű víz egyik feltétele a vízbázisok védelme.
A Szentendrei-szigeti vízbázis
A fogyasztók által felhasznált víz 70 százalékát a szentendrei-szigeti vízbázisok adják, a többit zömében a Csepel-szigeti. A Szentendrei-sziget mind mennyiségi, mind minőségi adottságait tekintve kiemelkedő vízbázis-komplexum. Az itt kitermelhető víz ivóvíz-minőségű, fertőtlenítés után közvetlenül a vízhálózatba juttatható, további tisztításra nincs szükség.
A Szentendrei-sziget vízbázisai parti szűrésű vizet termelnek. A víz túlnyomó része a meder homokos-kavicsos üledékén történő fizikai-biológiai szűrési folyamatok után érkezik meg a kutakba. A mederágyi kavicsréteg lehetővé teszi a folyóvíz vízadó rétegbe szivárgását, tisztítását, illetve mint szállító közeg szolgáltatja a termelő kutakig való vízáramlást.
A szentendrei-szigeti önkormányzatokkal közös érdekünk és célunk, hogy ennek a ritkaság számba menő természetes ivóvízbázisnak a tisztaságát megóvjuk.
Célunk, hogy ezeknek a ritkaság számba menő természetes ivóvízbázisoknak a tisztaságát megóvjuk, együttműködve a helyi önkormányzatokkal. A vonatkozó kormányrendelet alapján vízbázis biztonságba-helyezési program indult 1997-ben, melynek célja a jelenlegi vízminőség megőrzése, összhangban a szigeten élők érdekeivel.
A vízbázisok védelme egy komplex feladatrendszert jelent: a termelt víz minőségének megőrzése érdekében egyaránt fontos a Duna-víz beszivárgását, szűrését nyújtó mederoldali védelem, illetve a háttéroldali utánpótlási területek védelme. A célkitűzések együttes végrehajtása garantálja a jelenlegi vízminőség hosszú távú megőrzését.
A Csepel-szigeti vízbázis
A Csepel-szigeti vízbázisokról kinyert víz jelentősebb mangán- és vastartalma miatt kezelést igényel. A Csepel-szigeti vízbázisok biztonságba-helyezése várhatóan 2008-ra fejeződik be.
Gyakori kérdések - válaszaink
7. Vízminőség
7.1. Mivel történik a fertőtlenítés?
Az ivóvizet csőhálózatba jutása előtt klórgázzal fertőtlenítjük, folyamatosan működő klóradagolók segítségével. Műtárgyak (kutak, medencék, víztornyok) és csőhálózati szakaszok esetében klórmészport, illetve hypót is használunk fertőtlenítésre.
7.2. Milyen mértékben adagoljuk a vízhez a fertőtlenítő anyagot?
Olyan mértékben, hogy az elfogyasztott víz ne okozzon közegészségügyi problémát.
Jelenleg a mérhető maradék klórtartalom 0,2 mg/l, ez megfelel az egészségügyi hatóság ajánlásának. Ettől az értéktől akkor térünk el, ha a szolgáltatott víz minőségét valamilyen káros behatás éri (például árvíz, csőtörés stb.)
Véleményem szerint a jóérzésű emberekben jó pár kérdés felvetődik a fentiek tudatában.
Ha a fogyasztók által használt ivóvíz 70 százalékát a szentendrei-szigeti vízbázisok adják, akkor vélhetően kb. 30 százalékot adhat a csepeli.
Milyen szerencse, hogy a szentendrei vízbázis kapcsán, csak fertőtleníteni kell a vizet (klórgázzal ami köztudottan mérgező) és azt követően már mehet is a hálózatba.
További tisztításra nincs is szükség!?
Mert ha jól veszem le, akkor a tisztítást természetes módon a parti homok, kavics és sóder elvégzi!? Gondolom, hogy a gyógyszerek hatása (pl. hormonok) akkor a dunaparti homokon kérhető számon, mert egyébként minden pesti ember ebből a vízből készíti el a húslevesét, a kávéját, a teáját, stb. (igaz már egyre kevesebben vagyunk, de) ebből iszik is.
Mennyibe kerülne a vizünk, ha még tisztítanák is?
Tovább fűzve a szálat, a csepeli vízbázis 30 százaléknyit kitevő része (ami ugye további kezelést igényel) hogyan tisztítódik manapság, ha 2008-ra fejeződik be várhatóan ennek a vízbázisnak a biztonságba helyezése.
Most ugye két gondolatunk is támad!
Csak a szentendrei vízbázisból nyert víz jut el hozzánk, vagy netán egy 70-30 százalékos elegyet kapunk, ami azért nem lenne semmi!?
A fertőtlenítés, pedig klórral történik, ami köztudottan idegméreg! A tájékoztatóban szereplő 0,2 mg/l ugye azt jelenti, hogy literenként 0,2 mg idegmérget veszünk magunkhoz. Ettől való esetenkénti eltérést persze (csőtörés, vagy árvíz esetén) azonnal tudatják velünk! Ugye?
Miért térünk el pl. arzén tekintetében az ivóvizünk kapcsán az EU szabványtól?
Az arzén ivóvízben való jelenléte miatt kifogásolt települési vízművek: (Egészségre is veszélyes az ivóvíz arzén tartalma, ha az több, mint 10 mikrogram / liter EU!, de a KÖJÁL 50 mikrogramm / liter-ig nyilvánította egészségesnek!)
Arzén koncentráció | Érintett település | Veszélyeztetett lakos |
50 mikrogram / l.-nél nagyobb | 11 db | 23 836 fő |
31-50 mikrogram / l közötti | 62 db | 151 821 fő |
10-30 mikrogram / l közötti | 312 db | 1 154 231 fő |
Az ivóvíz problémára jellemző néhány felvetés, egy Állami Számvevőszéki elemzésből, a "Jelentés a Vízügyi Alap működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről" című, 1997. október (R/381-b) jelentés 31-32. oldaláról:
"Hazai viszonylatban a vízminőség mérésével kapcsolatos feladatok koordinálatlanok.
Az ezzel foglalkozó szervezetek, intézmények között a feladatokat, módszereket tekintve nincs összhang. A vizsgálatok rendszere, gyakorisága, az eredmények, adatok összesítése egymástól eltérő. A vízminőséggel kapcsolatos adatok gyűjtésének, rendszerezésének nincs felelős gazdája. Az információs kapcsolatok is sok kívánnivalót hagynak maguk után.
A magyar szabvány a víz minőségére 64 paramétert ír elő, melyből mindössze 11-et mérnek rendszeresen!
